Az előző lámpa óta követ. Azt hiszi, nem vettem észre. Megvárja, míg a könyvtár előtt leparkolok. Nem mer a lényegre térni, pilisi túrákról beszél, meg egy bicikliboltról. Itt meggyanúsítom, hogy biztos az üzletét akarja promózni nekem, pedig jól tudom, hogy nem.…

Aki mostanság nálam jár,jóval több bőrfelületet talál,mint amit muszáj,vagy éppen illene.

Káintól való vagyok én: a rút irigység fájdalmas burkot szőtt körém, s az egérutat rajta hiába keresem. Fényes autód, arany ékszered, szép ruhád, ügyesen beálltál a sorba. Mások levetett rongya még jó lesz nekem, veled össze ne tévesszenek soha! Notre Dame, Niagara,…

Nem lepődtem meg, amikor az iroda ajtaját zárva találtam. Friss pogácsaszag szivárgott ki, meg artikulálatlan hangok és vihogás. A folyosón tömött tálcákkal fel-alá futkosó asszisztensek. Ismerős sztori. Iskolánk leendő tanulóinak szüleit mi, pedagógusok érdekeltük a…

Sok kedvenc utcám van Budapesten. Az egyik ilyen minden kétséget kizáróan az újlipótvárosi Pozsonyi út. Van mindene: parkja, patikája, postája, bankja, boltja, kávézója, cukrászdája. Étterme rakásig. Kocsma is van. Még a kissé barátságtalan pultos lányok sem szegik az…

Valahol deszkák száradnak,várják lépteim,s a könyvtárban a Frisch: Drámáknémán rám kacsint.

Hogy mim van?!Sok-sok gondolat.Szavak még nincsenek.Hogy jönnek majd azok is,csak remélhetek.